Glett teszt

A gyártók gyakran ajánlják fel szakembereknek tesztelésre az aktuális újdonságaikat, piaci bevezetésre váró termékeiket. Így született ez a „glett-teszt” , amikor már jó ideje vártak a teszt anyagok kipróbálásra a raktárban csak a hely és az idő nem alakult megfelelően. De év végén, egy kisebb munkán sikerült egymásnak ereszteni a feltörekvő titánokat egy ismert piaci klasszikussal. Aki vérmes csatára vagy mindent elsöprő győzelemre számít, le kell hogy hűtsem, egy-egy (!) teszt kanna nem sok mindenre elég, pláne hogy már a glett szóró gép tömlője is jó adagot elnyel belőle. De előzetesen annyit elárulhatok, mindegyikkel szívesen dolgoznánk a jövőben, ha úgy hozza az élet.

A feltörekvő titánok: Gemix Gletol GL 150 és Fit Finish Pro

A piaci klasszikus: Baumit Finish Expert

A felületet egy 90’ évek elején épült kisméretű családi ház belső falai adták, a régi gletteletlen fal már kapott egy el lepkézett Baumit Finofill alapfelületet, majd több helyen egy réteg Finish Expertet, a gipszkarton válaszfalak Q2 szintre voltak elő bandázsolva. Az anyagok előre be voltak depózva a 15 fok környékére temperált házba, a falakon 15 cm külső hőszigetelés.

A gép egy Iron Man szériás Graco Mark VII. Procontractor, ez a kombinált festék-és glettszóró gép alapvetően a vékony gletteket szereti, nem is volt gond, a pumpa mindegyik anyagot jól vette, nem szívott barlangot az kannába, emiatt nem volt leállás. A szóró nyomás 180-200 bar környékén volt. A vödröket igyekeztünk állagra hasonlóra hígítani, az Expert és a Fit anyag fél-fél liter vizet kapott (az Expert 20 kg a Fit 25 kg kiszerelésű) , utóbbi úgy tűnt akár többet is felvenne , a Gemix anyagát ( 25 kg) átforgatás után végül nem hígítottuk, érzésre nem kívánta a vizet a másik kettővel összehasonlítva. Ekkor még nem tudtuk, de később ez lehetett a vesztünk. Az Expert az ismert tulajdonságokat hozta, nekünk jó eldolgozhatóság és vékony gletthez képest meglepően jó töltő képesség jellemzi. Ez utóbbi a másik két anyagra is vonatkozik, vékony gletthez képest jónak érződött a töltő képességük. Másodiknak a Gemix anyagot próbáltuk, falon és gipszkartonon egyaránt, simításnál úgy tűnt jobb egy kicsit várni vele, frissen valahogy nem állt kézre. Ez mondjuk jó lehet akkor, amikor nincs nagy létszám a munkaterületen és a szóró ember is később beáll simítónak. De ennél az anyagnál belefutottunk pár dűzni dugulásba (kopottas szórásképű 531 és 541 dűznikkel próbáltuk mindhárom anyagot ) aminek vagy a hígítatlansághoz lehet köze, vagy a gépből hozott elő korábbi lerakódást, esetleg a toronyszűrő házában ragadott magával egyet a hámló krómozásból . A három anyag közül a Gemix glettje volt a leg „cuppanosabb” érzetű, ezért is vártunk kicsit a simításával is. De lehet a dugulás attól is, hogy a tömlőben vesztek össze a korábbi glett maradékával, ezt egy „1 kannás” teszten nehéz már kideríteni. Utolsónak jött a Finish Pro, alaposan átmostuk a gépet a korábbi galiba miatt és egy probléma mentes szórást sikerült kivitelezni. Karton fal jutott már csak az anyagnak, kannáján is a Q4 van kiemelve, úgyhogy megfelelő felületen bizonyíthatott. A Gletolhoz hasonlóan igen jó fehérsége volt az anyagnak, nedves állapotában az expert krémfehérnek tűnt ez utóbbiak mellett. Leszáradva már csökkent a különbség, de fehérségben egyértelműen a Fit és a Gemix anyaga volt a dobogó legtetején holtversenyben (igaz a Baumit palettán erre ott a Finish Superior). A kisebb dűzni dugulásokat leszámítva alapvetően mindegyik anyag megfelelő volt, de hátra volt még a csiszolás, ami tud meglepetéseket okozni, ha túl alacsony hőfokon köt ki hosszú ideig az anyag. Az összehasonlíthatóság miatt végül egy Smirdex 150-es rácsos csizsolóra esett a választás, Mirka Leros zsiráfot használva. A gletteléstől számítva 5 nap telt el. Ez idő alatt már 20 fok környékére volt fűtve az épület, így hideg, lassú , nyirkos száradásról nem beszélhetünk. Ellenkezőleg, mikor benyitottunk az épületbe, a párás dunszt csapott meg minket, egy gyors kereszthuzattal kiengedtük és indulhatott a gépi csiszolás. Mindhárom glettel könnyű volt dolgozni, talán túlzás is volt a 150-es rácsos, szépen, pormentesen lehetett végére érni a feladatnak. Persze a sarkok kézi munkát igényeltek, itt volt porolás, de semmi kiemelkedő. Apró érdekességént érdemes megemlíteni hogy a gépészeti helyiséget már korábban kigletteltük Baumit fino bello zsákos anyaggal, aminek a csiszolása szintén most került napirendre. Alapvetően por anyagból ezt használjuk munkáinkon, kedveljük is, de meglepetésként ért hogy mindhárom vödrös gletthez képest mennyivel körülményesebb és porolósabb volt a csiszolása. Kicsit a „tudtuk mi, csak nem sejtettük” helyzet volt. Mélyalapozás után Jub Next anyaggal történt a festékszórás.

 

Mint az elején említettük, mindhárom kész glett elnyerte tetszésünket, egyik se nyújtott kiemelkedően rossz tulajdonságot, persze favoritunk van, de ezt az infót már megtartjuk magunknak.

 

Apró érdekességként a glettszóró pisztoly a végére megadta magát, szétszerelve várja a javítást. Persze előtte már ledolgozott sok-sok négyzetmétert, de aki tudna mibe fáj egy Graco HD Blue felújító készlet, az pontosan érti mért is szeret az ember a már korábban bizonyított anyagokhoz hűséges maradni és nem kísérletezni újdonságokkal. Igaz, ha nem kísérletezünk újdonságokkal, akkor persze sose tudjuk meg, hogy akár jobb anyag is elérhető már a piacon.

 

A döntést mindenki magának hozza meg.